Az iszap újrahasznosítás lehetőségei

Az iszap újrahasznosítás lehetőségei
Magyarországi szakemberek vizsgálják a Vérke csatorna mederüledékét

A kárpátaljai Vérke csatorna mederüledékének vizsgálatára indított projektet idén tavasszal a KEXPORT Klaszter az ELGOSCAR-2000 Kft. környezetvédelmi kármentesítésre szakosodott szakembereinek bevonásával. A mérés fontos mérföldkő a Vérke csatorna rehabilitációs folyamatában és az iszapüledék helyi hasznosításában. A téma iránt érdeklődő szakembereket október 21-22-én a Budapesten megrendezésre kerülő KÁRPÁT EXPOrt 2019 kiállításon várják a KEXPORT Klaszter munkatársai.  

A KEXPORT Klaszter Nonprofit Kft. idén tavasszal kapcsolódott be a Vérke csatorna mederüledék vizsgálatába, amely a csatorna rehabilitációjának előkészítő munkáját támogatja. A vizsgálat a Külgazdasági és Külügyminisztérium hazai vízipar külpiaci tevékenységét előmozdító pályázati programjának keretében zajlik, célja a csatorna iszapüledék állapotának megismerése és felhasználhatóságának vizsgálata.

A KEXPORT megbízásából  - a cég egyik tagvállalata -, az ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft. végezte el a mederüledék mintavételezését. A csatorna terheléssel érintett szakaszainak alvizén hét ponton végeztek el mederüledék és felszíni vízi mintavételeket a szakemberek.

 

„A jó minőségű iszap elsősorban a mezőgazdaság számára jelenthet komoly értéket,  de felhasználható hulladéklerakó vagy meddőhányó rekultivációs rétegrendjének kialakítására is. Az általunk indított vizsgálat ezért is lényeges a csatorna rehabilitációjának előkészítéseként.” - hangsúlyozta Toronyi Zoltán, a KEXPORT Klaszter Nonprofit Kft. vezetője

A mintavételek a csatorna különböző környezeti terhelésű pontjain történtek
Az első mintavételi pontot a Borzsa folyóból történő, vízlevezetést biztosító gát Vérke csatorna felőli oldalán jelölték ki. Az innen származó minták vizsgálati eredményei biztosítják az összehasonlítási alapot a csatorna többi pontján mért értékekhez képest. 

A mérés módszertana szempontjából fontos, hogy a különböző pontokon más-más emberi tevékenységekből származó hatás és környezetterhelés éri a csatornát.

 verketerkep

Ezért jelölték ki a szakemberek például a második mintavételt pontot a nagybaktai – jelenleg nem üzemelő – szennyvíztelepen átfolyó szennyvíz Vérke csatornába történő bevezetése alatt, míg a negyediket Beregszász városa előtt. A két pont között a meddőhányóról lefolyó vizek vizsgálatára ugyan kijelöltek egy újabb mintavételi pontot, de olyan sűrű, egybefüggő nád borította a Vérkét, hogy a mintavétel ellehetetlenült. Beregszász településen belül két helyen is történt mintavétel: a városi kórház szennyvízbevezetése után és a beregszászi termálfürdőből elvezetett fürdővíz bevezetése alatt. Mintát vettek a csatornahálózattal nem rendelkező Balazsér községben, és egy olyan területen is, ahol a mezőgazdaság aktívan használja a területeket: Kisbégány után, a csatorna Szernye patakba történő bevezetése előtt.


Az ukrán és magyar szabályozások adta határértékeket is nézik a szakemberek
A minták analitikai vizsgálati eredményei novemberben várhatóak. A vizsgálati eredmények viszonyítási alapjául a Kárpátalján területileg hatályos rendeletek* szolgálnak. 

„Tekintettel arra, hogy ukrán rendeletek igen régiek, - még a Szovjetunió által kerültek kihirdetésre -, ezért a vizsgálati eredményeket összevetjük a Magyarországon hatályos és az Európai Uniós irányelvekkel is összhangban lévő szabályozásokkal, hogy minél átfogóbb képet kapjunk a mederben található iszap állapotáról.” – hangsúlyozta Tóth Gergely, a vizsgálatokat végző ELGOSCAR-2000 Kft. ügyvezetője.

A KEXPORT Klaszter Kft. munkatársai a Millenáris Parkban október 21-22-én a KÁRPÁT EXPOrt 2019 konferencián és kiállításon várják azokat a hazai és külföldi szakembereket, akik szeretnének megismerkedni a Klaszter és tagvállalati közötti együttműködési lehetőségekkel, valamint a Vérke patak rehabilitációjához kapcsolódó mederüledék vizsgálattal.

 

A projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vízipari Pályázati Program keretében valósul meg. Jelen dokumentum tartalma nem minősül a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos álláspontjának.

 

*Az ukrán szabályozás figyelembe vett határértékei a vizsgálatban: a 1980-ban kihirdetett, majd 1985-ben felülvizsgált, talajokban megengedett maximális koncentrációkat maghatározó rendelet határértékei.

**A Magyarországon hatályos, viszonytási pontként figyelembe vett rendeletek: földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.3.) KvVM-EüM-FVM rendelet, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV.5.) KvVM rendelet.

……………………………………………..

A PROGRAM HÁTTERE

A Vérke patak több mint egy évszázada különleges ökológiai szerepet játszik a kárpátaljai Beregszászon és környékén
A patak vize a Szernye folyón keresztül jut el a Tiszába, történelme 1892-ben kezdődött, a csatorna ekkor nyerte el végső formáját. A gátak segítségével a víz Beregszászon keresztül jutott el a beregszászi és az ungvári járás falvaiba, több mint 40 hektár termőföld vízutánpótlását biztosítva. A bővizű és különleges élővilágú patak az utóbbi évtizedekben – főleg az urbanizálódásnak köszönhetően – sokat változott, így a rehabilitáció egyre időszerűbb.

A vizsgálatokat szerteágazó kutatómunka előzte meg
A szakemberek felvették a kapcsolatot a területileg illetékes környezetvédelmi, vízügyi és talajvédelmi hatóságokkal, valamint Beregszász Város Önkormányzatával. Céljuk az volt, hogy megismerjék a csatornával kapcsolatos eddigi felmérések és vízrendezési munkálatok eredményeit. Az eredmények megismerése és a terület részletes helyszíni bejárását követően a szakemberek meghatározták azokat a csatornaszakaszokat, ahol feltételezhetően terhelés éri az élővizet.

A projekt a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Vízipari Pályázati Program keretében valósul meg. Jelen dokumentum tartalma nem minősül a Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos álláspontjának.

kulugy  vizipari 

 

További információ:
KEXPORT Klaszter Nonprofit Kft.: Toronyi Zoltán, ügyvezető, +36 30 923 5772, toronyi.zoltan(kukac)kexport.eu


ginop logo

Együttműködő partner

logo igedd final
omnipacklogo fejlecbe

lengyel klaster logo 350x256
 
wasten logo 250